Egy éve húzódott a bevezetése, de 2025. január 15-től hatályba lépett az új ingatlan-nyilvántartásról szóló 2021. évi C. törvény és működésbe lép az elektronikus nyilvántartás, azaz az E-ING rendszer.
A projekt célja,hogy az ingatlan-nyilvántartási eljárások teljes egészében elektronikus platformra kerüljenek. Az ügyvédek és közjegyzők által közösen kezelt felület lesz az ingatlan ügyintézés elsődleges eszköze.
Átmeneti időszak: Az ötszázezredik döntés meghozatalát követő 10. napig papír alapon is le lehet folytatni az eljárásokat, ez az átmeneti időszak várhatóan 2025 nyaráig fog tartani.
Tulajdonjog-fenntartáshoz kapcsolódó vevői jog:
Az ingatlan-nyilvántartási törvény (2021. évi C. törvény) egyik nagy újítása a tulajdonjog-fenntartáshoz kapcsolódó vevői jog, amely különösen a halasztott fizetéses adásvételeknél védi a vevőket.
Főbb tudnivalók:
- A vevői jog legfeljebb öt évre jegyezhető be az ingatlan-nyilvántartásba.
- Az első hat hónapban teljes körű védelmet nyújt a végrehajtással szemben, majd elidegenítési és terhelési tilalomként működik.
- Öt év után automatikusan törlik, ha határozatlan időre kötik meg.
- Az eljárás során kétszer kell befizetni a 10.600 Ft-os igazgatási szolgáltatási díjat:
- Először a vevői jog bejegyzésekor,
- Másodszor a tulajdonjog bejegyzésekor.
Automatizált döntéshozatal: Készpénzes vásárlás esetén, ahol a tulajdoni lap III. oldalán nincs bejegyzés, azaz tehermentes az ingatlan automatikus döntéshozatal lehetséges és a tulajdonjog órákon belül bejegyezhető.
Kell-e Ügyfélkapu+ vagy DÁP eAláírás?
Az új ingatlan-nyilvántartási szabályok szerint az E-ING rendszerben az ügyleti dokumentumokat (pl. ügyvédi meghatalmazások, tulajdonjog-bejegyzési engedélyek) minősített vagy fokozott biztonságú elektronikus aláírással kell hitelesíteni.
Hitelesítési lehetőségek:
- Ügyvéd előtti személyes jelenlét: Az ügyfél az ügyvéd jelenlétében írja alá az elektronikus űrlapot.
- Kormányablak vagy külképviselet: Ha nincs elektronikus aláírási lehetőség, ezekben az intézményekben történhet a hitelesítés.
Három fontos kivétel:
- Papíralapú eljárások: Az átmeneti időszakban az E-ING rendszert kikerülő ügyletek továbbra is papíralapon intézhetők.
- Jogi személyek: Cégek esetében az ügyvéd kinyomtatja az elektronikus űrlapokat, amelyeket papíron írnak alá.
- Természetes személyek: Nekik is elérhető a papíralapú aláírás, de nem kötelező.
Az átmeneti időszakban várhatóan az ingatlanügyletek többsége (kb. 90%) papíralapon fog zajlani.
Új szabály a tulajdoni lapok betekintésében?
Bár hivatalos írásos információt egyelőre nem találtam erről, de több egymástól független földhivatali forrás szerint mostantól csak azoknak az ingatlanoknak a tulajdoni lapjába lehet betekinteni, amelyek a nevünkön vannak, vagy amelyeknél haszonélvezők vagyunk.
Ez a változás azt jelentheti, hogy például a közös képviselők már nem ellenőrizhetik ingyenesen a társasházi lakások tulajdonosainak listáját a földhivatalban.
A jövőben visszatérek rá, hogy ezek a változások miként befolyásolták az ügyintézés menetét – vajon megnehezítették vagy éppen egyszerűsítették azt.
UPDATE:
Időközben megtaláltam a cikkben említett betekintésre vonatkozó jogszabályt az új Inytv.-ben:
78. § * Természetes személy kérelmére a saját és olyan ingatlan tulajdonilap-másolatába, amelyen jogosultként szerepel, a fővárosi és vármegyei kormányhivatal saját számítástechnikai eszközével betekintést biztosít.
További fejlemény, hogy az éves kétszeri ingyenes tulajdoni lap lekérés csak olyan ingatlanra vonatkozik, ahol jogosultként szerepelünk
Új Inytv. 90. § ” (2) Az elektronikus szemle és teljes tulajdonilap-másolat lekérdezése során személyes díjmentességet élvez: d) * a természetes személy a tulajdonában álló ingatlanra vonatkozóan évente két alkalommal.”